Két, témába vágó olvasnivaló is született mostanában, meg egy csomó, hiszen a halászatról szóló törvény tervezete kapcsán erről a madárról is sokat írtak a horgász-halász ellentéten kívül.

Az egyik cikk a Pelsológia blogról származik, fajjal kapcsolatos összefoglalónak érdemes elolvasni.

A másik az index (és néhány egyéb sajtótermék) híre volt.

Amiért írok, mert a tumblren is felbukkant a téma az utóbbi hír alapján, és talán megér egy kicsit bővebb magyarázatot.

Elsőnek érdemes belepillantani a 13/2001 KöM rendeletbe, itt minden technikai kérdés megtalálható, de a lényeget ki is fejtem.

4. § (1) Az 1–2. számú mellékletben nem szereplő, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok körét a 7. és a 8. számú melléklet tartalmazza.

(...)

(3) A 8. számú mellékletben szereplő állatfajok pénzben kifejezett értéke egyedenként 25 000 Ft. [ide tartozik a kormorán is - szerk]

(4) Az (l) bekezdés szerinti fajokra – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a Tvt. 42–44. §-ának, 80. §-ának, továbbá a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály, valamint a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(...)

 

4/A. § (1) Közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében – amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért – a bütykös hattyú (Cygnus olor), a házi veréb (Passer domesticus), a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a sárgalábú sirály (Larus michahellis), a sztyeppi sirály (Larus cachinnans), a seregély (Sturnus vulgaris) és a hörcsög (Cricetus cricetus) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fajok egyedei tekintetében a riasztás a védett természeti területeken kívül július 1. és február 28. között, a repülőtereken és biztonsági övezetükben pedig egész évben engedély nélkül végezhető.

(3) A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét:

a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve,

b) védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül,

c) szeptember 1. és január 31. között,

d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint

e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül

végzi.

(4) A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítése során ólomsörét használata tilos.

(...)

(6) A vadászatra jogosult, valamint a (3) bekezdés szerinti halászati őr és az (5) bekezdés szerinti hegyőr, valamint mezőőr a (3) és az (5) bekezdés szerinti gyérítést végző személyekről (a vadászjegyük számának feltüntetésével), a gyérítések helyéről, idejéről, módjáról, valamint az elejtett madarak számáról a tárgyidőszakot követően, február 28-ig köteles jelentést küldeni az illetékes természetvédelmi hatóságnak.

Látható, hogy a kormoránra nem a természetvédelmi törvény vonatkozik, hanem csupaszon ez a rendelet, tehát nem védett fajról beszélünk. A kérdéses 8. melléklet többek között az EU Madárvédelmi Irányelvében (Birds Directive - BD) felsorolt Európában természetes módon honos és elterjedt fajokat sorolja fel. Az EU természetvédelmi elvei, illetve a BD értelmében ezen fajok populációit, mint az EU természetes faunáját meg kell őrizni. A BD ehhez külön eszközöket nem ad, a mikénteket a tagállamokra bízza. Fent látható, hogy a hazai természetvédelmi igazgatás milyen választ ad erre a kérdésre (a 90-es évektől nem védett a faj). Felmerülhet, hogy miért a természetvédelem foglalkozik a fajjal, miért nem a vadászat, hiszen a BD tartalmaz vadászható fajokat is, fenntartható módon ezeket az élőlényeket lehet hasznosítani, és erre a BD lehetőséget ad. Nos, a kárókatona volt valaha vadászható faj Magyarországon. A vadászok viszont letolták magukról, mert nem vonzó vadászzsákmány, vadászata az értékesebb réce és lúdvadászatok lehetőségét zavarja, valamint mint minden vadászható faj esetén, a vadászok kártérítéssel tartoznának az általa okozott károkért.

A fenti jogszabály a halasok kezébe adja a lehetőséget, a fenti szabályok betartásával nekik kell megoldani a riasztást, gyérítést. Eközben a vadászokkal illik kooperálni. Ez nem mindig egyszerű, a vadászok a fő gyérítési időszakban inkább récéznek, ludaznak, vaddisznóznak, rókáznak (nem csak úgy) és egyéb vadakat selejteznek, etetik a vadat, alaposan el vannak foglalva. Nem egyszerű.

A gyérítésénél szóba jöhet a kisgolyós fegyver és a sörétes puska. Vizivad esetén az ólomsörét általánosan be van tiltva, nincs ez máshogyan a kárókatona esetén sem. Ehelyett kerámia, acél, milliomosok esetén vanádium sörétet lehet használni. A gyérítés gyakorlatáról a fenti, Pelsológia blogbejegyzés ad részletes leírást. A lényeg: nem megoldhatatlan.

A jogszabályból látszik, hogy egyes vizeknél (ilyen az index cikkben szereplő Natura 2000 alá tartozó Közép-Tisza) zöldhatósági engedélyt kell beszerezni. A hatóság ilyenkor a területen előforduló egyéb élőlények természetvédelmi érdekét figyelembe véve adja meg az engedélyt (vagy elutasítja, ha nem egyeztethető össze). Az engedélyben adott esetben szerepelnek a fegyverhasználatra vonatkozó kitételek. Ebből a szempontból nem tiszta az index cikk, hiszen acélsörétes 22-es puska ugyan van, de ezt nem szokás itthon használni vadászatra, legfeljebb patkányra jelent veszélyt (itt megtekinthető, miről írok, bár ez inkább ólomsörétnek néz ki). Vagy normál sörétes fegyver (12-20-as méretben, jellemzően a 12-es kormorán esetében és általában acélsörétes vizivad vadászatnál), vagy 22-es golyós puska (a 22 itt mást jelent, mint a sörétes számozása!) alkalmas vizivad vadászatra. A golyós puska inkább a vízen úszó madarakra használható, repülő madárra lövöldözni vele nem igazán szabad (jogszabályban szereplő vadászat rendjének megsértése nélkül kitétel), mert a cél tévesztő golyó messzire mehet, balesetet okozhat.

Ja, és még valami: az indexes cikk címével ellentétben nem fenyeget kormorán invázió. A megkésett tavasz miatt az országban tartózkodó madarak jelentős része talán még nem a fészkelő állomány, illetve télen nem a fészkelők tartózkodnak itt javarészt. A hatóság ezért is tudott engedélyt hosszabbítani. A mostanában fészkelésbe kezdőket viszont öngyilkosság lenne elkezdeni aprítani, főleg 2 hónap múlva. Ennek az lenne az eredménye, hogy a kolóniák új helyeket keresnének maguknak, jó eséllyel nem túl messze az eredeti teleptől, csak adott esetben sokkal több helyszínen, megsokszorozva a növekedési lehetőségeiket. Na, akkor fenyegetne az invázió.