Reakció a hasonló nevű Dívány bejegyzésre.
"A génmódosítás nem az ördög műve"
Jó felütés. Hiszen tényleg nem az ördög műve, hanem géntechnológusoké, akik ezek szerint közelebb vannak a grállovagokhoz. Vagy valami ilyesmi. Pedig nem. Ugyanúgy, ahogy máshol, a génmódosítást is emberek csinálják, ugyanolyan motivációk miatt, mint máshol.
"Ha a génmódosított növények alapvetően károsak lennének, már csődbe mentek volna a fejlesztő cégek a perekben."
Jó indító mondat. Káros lenne... Kedves dorktorúr! Definiálja nekem a kárt! Ne hagyja ki az idő és a gazdasági dimenziót. Ne hagyja ki a tudományos dimenziót - semmilyen tudományterületen! Gy.k. kár ott van, amit ismerünk, mérünk - főként a jogban és a perekben. Mérjük a génmódosított nővények kárát egyáltalán? Vagy a válasz az, hogy nem mérjük annyira, különösen nem az Egyesült Államokban, ahol abszolút egy kalap alá vannak véve a konvencionális növényekkel? És a fejlesztő cégek bizony érzik azokat a pereket, anyagilag is - még az USA-ban is -, ahol a kimutatott kár miatt "fizetniük" kellett.
Kitérnék még az "alapvetően" kérdéskörre. Alapvetően a GMO-kat - bármilyen meglepő - nem azért készítik, hogy károsak legyenek, ugye. A káros hatásuk nem az alapvető hatásuk, mindenesetre érdemes azt - mármint a károsságot - vizsgálni.
"Genetikai szakértőként sokszor kérdezik tőlem, mit gondolok a génmódosított növényekről, kell-e félni tőlük, vagy okoznak-e egészségkárosodást."
Genetikai szakértő. Én meg Nobel-díjas polihisztor vagyok. Whatever it means. Egy GMO csak genetikai szempontból lehet veszélyes, nem kívánatos?
"A kérdésre nehéz röviden pontos választ adni."
Nagyon egyszerű, pontos és rövid választ tud erre adni egy - igazi - tudós: "franctudja". Ellenben a hosszabb válaszban nem enged meg magának olyan techno-optimista sejtéseket - vagy ha igen, ezeket alá is támasztja a saját érveivel -, amik ebben a cikkben vannak.
Abban igaza van a cikk szerzőjének, hogy a GMO-kat esetről esetre vizsgálják, és ez minden bizonnyal így is van jól. Azt hozzátenném, hogy az esetről esetre vizsgálat akkor érne igazán valamit, ha lenne referencia teszt, protokol. Ide kívánkozik, hogy Pusztait anno pont azért hurcolták meg - attól tök függetlenül, hogy mi volt a kisérleti eredménye! -, mert le merte ezt írni. Mármint hogy az esetről esetre vizsgálat mellé kellene protokol. Ő ugyanis mellé is tett egy protokolt, ami, mit ad isten, egyből el is kaszálta a modell GMO-t. Apropó, a protokol kidolgozásával megbízták Pusztait, nem is saját ötlet volt.
"A génmódosított szó ma már pejoratív értelemmel bír a köztudatban, ami főleg a téves vagy nem pontos információknak köszönhető."
Így van. A "téves vagy nem pontos információk" mindkét oldalról (GMO pro és kontra) jöttek, jönnek.
"A feltett kérdéshez visszatérve, én minden esetben azt válaszolom, hogy attól függ, miben módosítják a növény."
Ha ez ennyire egyszerű volna, nem kellene esetről-esetre vizsgálni a GMO-kat. Hogyan is állunk azzal a "téves vagy nem pontos információk"-kal?
Nem csak a kérdező lepődik meg, hanem a válaszoló is, ha a "genetikai szakértő" butaságot ír. Tulajdonképpen ezért is írom ezt a bejegyzést.
"Amennyiben a tönkölybúza egyik génjét beépítik kukoricába, abban az esetben génmódosított kukorica növényről beszélünk. Ha most belegondolunk, a tönkölybúzát és a kukoricát is fogyasztjuk, és egészségkárosodást nem okoz, pedig génmódosított. Véleményem szerint bátran fogyasztható a példaként leírt génmódosított kukorica."
Na, itt kezdődnek a "téves vagy nem pontos információk". Attól, hogy akár nem is transzgenetikus, hanem pl. ciszgenetikus egy növény - aminek mibenlétéről, gondolom, tud a "genetikai szakértő" -, úgyanúgy, esetről-esetre módon kell ellenőrizni a biztonságát. Ami valószínűleg igaz, az az, hogy egy közel rokon fajból származó génnel potenciálisan kevesebb gebasz lehet a gazdaszervezetben. De lehet. Van pozícióhatás, van allergiához köthető hatás, vannak kompatibiltásbeli potenciális gondok.
"Ez a génmódosított növény olyan mérget termelt a sejtjeiben, amely elpusztítja azt őt fogyasztó burgonyabogarat. Ebben az esetben már nem lehet kizárni az egészségkárosító hatást."
Az egyik potenciális hatást. Újabb "téves vagy nem pontos információ". Sok más potenciális hatás van, lehet. Ezeket figyelmen kívül hagyni balgaság.
"A mindennapi emberek közül kevesen tudják, de például az Egyesült Államokban már több mint húsz éve fogyasztanak génmódosított élelmiszereket. Ismerve az amerikai jogrendszert, ha a génmódosított növények alapvetően károsak lennének, már csődbe mentek volna fejlesztő cégek az ellenük indított perekben."
Ez az "érv" egyes "tudós" emberek körében állandóan felbukkan. Egy dolgot nem vesznek figyelembe: az Egyesült Államokban, mivel nem kezelik elkülönülten a GMO és nem GMO élelmiszereket, nincs lehetőség ilyen humán dietetikai következményeket vizsgálni! Viszont érdemes azt tudni, hogy pl. a különféle allergiás megbetegedések száma jelentősen növekszik. Többek között a szója allergiájé. Azé a szójáé, aminek majdnem 100%-a GMO az Egyesült Államokban. És ennek nem tudjuk az okát! Lehet akár a GMO is. Nem vizsgálják!
"Mivel gazdasági előnnyel bír a génmódosított növény a normállal szemben, ezért elterjedtek a génmódosított növényekből készült élelmiszerek."
Ez is egy "téves vagy nem pontos információ". Az egyik fő baj a GMO-kkal kapcsolatban, hogy egy megoldást kínálnak egy problémára - a többszörös módosítások is egy-egy problémára reflektálnak összesítve - és tény, mindegyik gazdasági természetű. Ugyanakkor a mezőgazdaság nem egy-egy problémával, hanem problémákkal, komplexen, egyszerre foglalkozik. Csak egy példa: a komplexitás a piac komplexitását is jelenti. A tájfajták megtartása is gazdasági kényszer - lenne -, mert egyrészt azok alkalmazkodtak gazdaságilag, növényvédelmileg, kulturálisan is az adott környezethez, másrészt kereslet is van - kéne, hogy legyen - rájuk. Az eltűnésük pedig nem gazdasági hatásra következik be, hanem azért, mert nem jut el megfelelő információ a megfelelő helyre: a termelő, a piac és a tudományos műhelyek között. A GMO-val nem információ, hanem áru mozog.
A másik dolog ezzel kapcsolatban: nem egyértelműek a gazadsági előnyök. Vélt gazdasági előnyök vannak, amik vagy teljesülnek, vagy nem. Például a kukoricamoly ellen hatásos kukoricát olyan helyen vetni, ahol nincs kukoricamoly, nem jár gazdasági előnnyel. Megfelelően előkészített magágy, jól kezelt parcella esetén nincs szükség totális gyomírtószerre és annak ellenálló GMO-ra, és fordítva, nagyon gyomos, kártevőkkel erősen fertőzött parcella esetén ugyanúgy kell permetezni, mintha nem is lenne GMO. Milyen gazdasági előnyökről lehet ilyenkor beszélni? Legfeljebb a vetőmag előállítójának gazdasági előnyéről.
"Az Európai Unióban nagy ellenállás van a génmódosított élelmiszerekkel szemben. Ennek az oka inkább gazdasági, mint tudományos. Döntően amerikai cégek fejlesztettek ki, és szabadalmaztattak génmódosított növényeket, nem pedig európaiak. Ez ellenállás ebben keresendő."
Ez viszont már nem is "téves vagy nem pontos információ", hanem pofátlanság. A szerző, ha valóban "genetikai szakértő", pontosan tudja, hogy pl. a magyar moratórium tudományos érvekre alapul.
Update: látom a hozzászólások is ekézik a doktorurat.
