Nem akarok én autós megmondós-majdjólleugatnak-visszaugatok bloggumicukrot. De.
Harmadikán este az M3-on Bp. felé többször tapasztaltam a következőt, legtöbbször a fasz rossz oldaláról (bár nem vagyok benne biztos, hogy ilyenkor van egyáltalán jó oldal). Csettegek 90-100 km/h között (havas, hóbordás autopálya, előzősávban jobban, sötét, néhol ködfoltok, néhol hóesegetés), nekem ennyi az ideális. Voltak nálam gyorsabbak néhányan (saccom szerint 110-130 volt a sebességük, efölé nem ment senki, tényleg rossz volt az idő), naná, de nagyon kevesen. Nem az a bajom, hogy gyorsabb, ha neki az biztonságos, uccu, nyomja. Hanem az előzők jelentős része (>50%) bevág elém 3-5-10 méterre*. Nem is amiatt rinyálok, hogy "majdnem megölt", mert nem:
- nem derogál elvenni a gázt, vagy finoman fékezni, hogy meglegyen a megfelelő követési távolság, vagy hogy segítsem az előzését.
- nem sajnálom az ablakmosófolyadékot használni, hogy a feldobott latyakos dzsuvát levakartassam a szélvédőről.
- nem fordult elő olyan (most), hogy a két sáv között nagyobb trutymón átvágva az előző kocsi elkezd kacsázni-fékezni.
De azért nem volt kellemes. Igazán oda lehetne figyelni erre, még akor is, ha az előzősáv (belső sáv) nem annyira alkalmas a nagyobb sebességű haladásra. Ki lehetne várni azt a pár másodpercet benne, és akkor visszasorolni, ha már nem zavarjuk a megelőzöttet.
*Odafele voltam annak a bizonyos szerszámnak a másik oldalán (de még mindig nem a jó oldalon), igaz, nem havazásos körülmények között, csak esős, dzsuvás úton. És igaz, tolt le egy baromarcú előzés közben (pedig akkor gyorsabban mentem - 120 körül). Aki elé bevágtam akkor és összedzsúzoltam a szélvédőjét, attól utólag is bocs. Ja a fentebbi esetekben nem volt más, csak két kocsi...