HTML

Az van

hogy megpróbálom. Reakciók, vélemények, főleg magamnak. Közben http://amtitkosvergodese.tumblr.com/

Friss topikok

  • Adrian Mole: @Willyfog67: Köszönöm a méltatást odaát! Igen, a lőszerjuttatásnak ráadásul vannak előzményei, ko... (2013.04.09. 13:26) Kormorán
  • Adrian Mole: Nohát, mennyi kedves komment! Köszönöm! Mivel távollétemben alaposan körbe is lett járva a téma, c... (2012.07.26. 21:49) MÁV: WTF?
  • Adrian Mole: @tisztakéz: dátum? (2012.04.15. 15:28) A Köztársaság elnöke
  • Adrian Mole: Na, mit mondtam: www.mno.hu/portal/705954 (2010.04.08. 21:37) Lista
  • vagyok, aki vagyok...: énegyelőre inkább pozitív dolgokkal találkozom, csak éppen nagyon kevéssel. mintha nem is nagyon l... (2010.02.28. 09:52) Hibás LMP mém FAQ

Linkblog

Mérgező-e?

2010.10.08. 11:16 Adrian Mole

Az van, hogy nem gondoltam, hogy erre szükség van, kissé bizonytalan is vagyok, hogy nagy részben általános iskolai kémia tananyagot magyarázzak, de annyi a felesleges kardcsörgetés az ügyben, hogy erős belső késztetést érzek a következőre.

A vörös iszap most mérgező, vagy sem?

Önmagában a vörös iszap egy bányászati, ércfeldolgozási melléktermék. Azért vörös, mert a legfontosabb alkotóeleme a vas(III)-oxid, annak meg ilyen a színe. Az egyéb alkotóelemek sem annyira vészesek. Az a vörös iszap, amiről viszont a hírek szólnak, veszélyes, mert:

  • nagyon magas a pH-ja (lásd lentebb). A technológia részeként a fizikailag kezelt bauxitot erős lúggal keverik, ez reagál az aluminium ásványokkal, kioldja az aluminiumot, tehát a folyékony trutyiban lesz aluminium, amit leszivattyúznak a lúggal kezelt bauxitról, ezt a folyadékot később töményítik, hevítik, ebből lesz a tisztított, további eljárásokra alkalmas timföld. Ami marad a lúgos kezelés után, az a vörös iszap. Nálunk szegényebb országokban (USA, Spanyolország) persze nem így górják ki egy tárolóba, hanem, mert a marónátron elég drága anyag (főleg ahhoz képest, hogy mennyi kell belőle), kivonják és visszaforgatják a gyártástechnológiába. A jelenlegi eset kisértetiesen emlékeztet arra, az azt hiszem, diósgyőri gyárra, ahol higannyal dolgoztak egy másik technológia során, elvileg zárt rendszerben, és éveken keresztül senkinek nem tűnt fel, hogy minden évben tonnákat kell rendelni higanyból (ismétlem, zárt ipari folyamat), mígnem valaki rájött, hogy az egész gyár egy higanytavon csücsül. Tehát a mostani vörösiszap egy technológiai slendriánság miatt sokkal lúgosabb, mint annak kellene lennie, emberi számítás szerint.
  • nem tudjuk egészen pontosan, hogy mi van még benne. Illetve, basszuskulcs, UPDATE, a Greenpeace-nek elkészült a vizsgálata és durvul a helyzet: http://greenpeace.hu/hirek/p1/rkezdo/i272

 

A pH meg fogja mérgezni a... mindent!

A pH nem egy külön vegyület, mint pl. a cián volt 10 évvel ezelőtt a Tiszban! Definíció szerint a pH a hidrogén (kicsit pontosabban a H3O+) ionok koncentrációjának negatív logaritmusa, tehát azt jelzi, hogy mennyire savas vagy lúgos egy (általában) vizes oldat. A pH 7 egy egyensúlyi állapot, a desztillált víz pH-ja. Ez azt jelenti, hogy desztvízben a képletnek megfelelő mennyiségű H ion van. Miért nem savas akkor a desztvíz, ha ennyi savra utaló H ion van benne? Azért, mert a vízmolekulák egy része adott pillanatban vagy H2O, vagy H3O+ vagy OH- állapotban van, ráadásul semleges vízben a két ion azonos mennyiségben. Mondhatjuk, hogy az OH- a lúgosságért felelős ion a vízben. Tehát oda-vissza alakul ez az egyensúly úgy, hogy közben az eredője a 7-es pH - desztvízben.

Ezt az egyensúlyt savak eltolják kisebb pH (nagyobb H+ koncentráció), lúgok nagyobb pH (nagyobb OH- koncentráció felé). Vizes környezetben a pH kb. 1 és 14 között alakulhat szélsőséges esetben. Ebből látszik, hogy a jelenlegi zagy elég szélsőséges volt.

A savaknak és a lúgoknak megvan persze a megfelelő élettani és egyéb hatásuk.

Viszont. Ha adott pH-jú oldatot higítunk (például desztvízzel, de általában valamilyen semleges vizes oldattal, amilyen mondjuk a folyók vize), akkor nem történik más, mint szépen eltolódik a pH a semleges felé. Nem maradnak csúnya vegyületek (a nátronlúgban lévő NaOH Na tartalma is higul, a folyóvizek, igaz, nem tengervíz töménységben, de tartalmaznak Na-t és egyéb ionokat). Ha csak a lúgot nézzük.

A higítás mellett jelenleg a gipsszel és szerves savval kémiailag (és nem fizikailag, tehát higulással/higitással) is próbálják reagáltatni a lúgot, abban reménykedve, hogy ez gyorsítja a pH változását. Én spec. szkeptikus vagyok ezzel, de reménykedek, hogy legalább nem ártanak vele jobban. Mondjuk a Greenpeace közleménye azt mutatja, hogy lehet, hogy sajnos mégis.

Nem is igazán értem, hogy miért csak a pH mérésről szólnak a hírek, hiszen ez a Dunában legfeljebb úgy okozhat gondot (és fog is sajnos, bár talán nem komoly mértékben, hiszen folyamatosan higul a lúg), ha valami komolyabb csóva együtt marad mindenféle furmányos áramlástani okok miatt. Kezdeni már amúgy sem lehet vele semmit.

 

Szólj hozzá!

Címkék: vörösiszap

A bejegyzés trackback címe:

https://avvan.blog.hu/api/trackback/id/tr322355900

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása