Olvasom minap a Malackarajon és a Tumbleren a busaproblémát. Egy kis adalék kikívánkozik belőlem. Haltermelési oka is van annak, hogy a busa van, kapható és (hülyeséggel, lustasággal) fűszerezett legendák keringenek róla (példák, mögöttük a cáfolatok):
- magas omega zsírsav tartalma segít a világbéke elérésében - minden halban van ilyen zsírsav.
- finom - aki még nem evett rendes halat, csak iszapízű pontyot karácsonykor, az biztosan így gondolja. Feltételezem, ugyanő veszi a gazdaságos virslit is és cuppog mellé.
- olyan tápanyagot hasznosít, amit egyetlen hazai hal sem - nos ez utóbbi cáfolatát, illetve elemezgetését szeretném egy kicsit bitekbe verni.
A hazai haltermelés (ha a horgászok által hazavitt nem kevés halról elfeledkezünk, különösen mert a busa nem egy népszerű zsákmány) döntően egy nagyobb és egy kisebb forrásból származik. A kisebbet nem szertném bolncolgatni, ez a természetesvízi halászat, annak minden nyűgjével, amit kedvenc horgászblogom gyakran ostoroz (egyébként jöhetnének már új postok, vaze). Megjegyzem, a természetes vizekben is van busa dögivel, hogy száradna le a keze, aki odatette - de ez most más kérdés.
A nagyobb forrás a halastavi gazdálkodás. Itt a fő hal a ponty. A magyar emberek többségének a hal=ponty. Ennek is több oka van és ezek oda-vissza hatnak egymásra:
- "sporthalként" sok helyen keresik horgászok. Csak ezt keresik - tisztelet a kivételnek.
- sok helyen halat már csak karácsonykor esznek, legtöbbször halászlé formájában. A ponty egymagában megoldja a kérdést ("igen, üsse le, sőt, szeletelje, maradjon a fej is, de a keserűfogat vegye ki" - halljuk a halasnál december közepén). Pedig, pedig...
- aránylag egyszerű a tartása, sokat és "gazdaságosan" lehet előállítani. Ugyanis a víz (tó) és a felnevelendő ponty ivadék mellé két dolog kell még: gabona és trágya.
- a hazai halastavak szinte 100%-a sekély vizű, nyáron erősen átmelegedő víz, ebben a ponty aránylag jól elvan.
Bocs, lassan jutunk a busáig, de eljutunk majd egyszer. Ahhoz, hogy sok, többé-kevésbé jól értékesíthető pontyot lehessen előállítani két dolgot tesz a halász. 1.) Eteti a pontyot, kukoricával, búzával. A ponty hízik, röfög és elégedett az élettel. 2.) A halász trágyázza a tavat. Ezt úgy kell érteni, ahogy mondom, persze a trágya érett istállótrágya, tehát elvben fertőző baktériumoktól mentes. A trágyát is fogyasztja a hal kisebb részben, de a feladata többes:
- növeli a tó által megtermelt szerves anyagot, így többek között a pontyoknak rendelkezésre álló természetes táplálékszervezeteket. Puskási módon, egyszerű vízbiológiai okokból. Minél több trágya, annál jobban hízik a ponty: a trágyán baktérium nő (részben ezt is eszi a hal), a baktérium a vízbe ásványi anyagot juttat a trágyából, ez kedvez az algáknak, az algán és a baktériumon egyéb planktonikus szervezetek élnek, ezeken rákocskák, férgek, stb. stb.
- gazdaságossá teszi a haltermelést, kevesebb gabonára van szükség (a trágya jóval olcsóbb, mint a gabona).
- növeli a víz átlátszatlanságát. Ez tulajdonképpen melléktermék, de a halevő madarak és egyéb (nem igazán kívánatos) jószágok ellen egyfajta passzív védekezés. Zavarosban halásznak így, valamivel kisebb hatékonysággal.
- az átlátszatlan vízben kevésbé nő fel a hínár (kevesebb fény jut be a vízbe, így a gyökerező hínárnak nem lesz napfény, amit hasznosítani tudna). Ez is melléktermék, de a halásznak hasznos abból a szempontból, hogy csónakkal bejárható marad a víz, könnyebb a különféle halászati technikák alkalmazása. Ezen felül a tómederben nem kell a hínárral bajlódni (télen rohadna, oxigént vonna el, valamint a mederben maradt hínár kedvezhet az iszapolódásnak, ami csökkenti a haltermelésre fordítható vízmennyiséget).
Még mindig nem busa, de már közeledünk. A trágyázás, és a nagy biológiai produkció miatt nem kell felhördülni:
- ez egy félextenzív módszer, a természetes folyamatokra alapul.
- nem lesz rossz a vízminőség, mert a trágya átalakul biomasszává (ide kapcsolódik majd a busa sztori).
- a hal nem ettől rossz és pocsolyaízű, hanem a rossz (betápláló) vízminőség és a helytelen technológia miatti "rossz" iszapolódás miatt. Természetesen a trágyázást is el lehet szúrni (van, ahol el is szúrják), amitől rohadó lesz a víz, baktériumfertőzött, növelheti az iszapolódást. De pl. a hortobágyi vagy szegedi halastavakon a szikes víz miatt, a dunántúli tavakon a tőzeges víz miatt maga az alap jó minőségű, sőt, ínyencek számára már-már terroire jellegeket tartogatnak az itt nevelkedett halak. A halászoknak egyébként is előírás, hogy a betáphoz képest a kifolyó víznek megfelelő (oxigénszint, nitrát, kóli, stb) minőségűnek kell lennie.
Na, és megérkeztünk a busához. Hogyha a halász szeretne sok pénzt keresni, akkor felturbózott (lásd fent) vizet tart. Mivel a ponty leginkább a fenékről táplálkozik, ezért egy csomó szerves anyag (plankton) kárba vész. Vagyis veszne, mert ha busát tesz a ponty mellé, akkor az elvben elfolyó vagy egyébként elpusztulva az iszapot növelő planktont fel lehet etetni busával. Szól az elmélet és követi ezt a gyakorlat. Sajnos a busa is követi a vizet és megszökik, jobb esetben a lejjebb lévő halastóba, rosszabb esetben természetes vízbe (de ez egy másik történet). De a többségét kifogja a halász és eladja, vagy legalábbis megpróbálja. Na, ezért van "feleslegesen" sok busa a piacon. Egyfajta gazdasági kényszerből.
Annak a kérdése, hogy mit lehetne a fenti folyamat helyett csinálni, busa nélkülivé tenni a halastavakat, nehéz megoldást találni. De kell. Muszáj. Az irány kb. látszik: más hallal kell feletetni a lebegő planktont. Nézzük, hogy mi eszi a lebegő planktont a hazai halak közül: küsz, garda, ökle, lapos keszeg, bodorka (bár inkább puhatestű evő), veresszárnyú keszeg, illetve mindegyik halnak az ivadéka. Ezek a jószágok viszont vagy folyóvizek (garda, lapos keszeg), így nem (de legalábbis nem optimálisan) élnek meg a sekély, felmelegedő vizű halastavakban, vagy aprók, és közvetlen gazdasági hasznosításuk nem megoldott. Az idedális az lenne, ha az apróhaltermelésre ragadozókat lehetne telepíteni. Sajnos a ragadozók mellékesek a pontyimádat mellett, és a süllő kivételével nem is nagyon értékesíthetőek nagyobb tételben. Ráadásul a termelésük az invazív, szintén károkat okozó razbóra és ezüstkárász által "fertőzött" tavak kizabáltatásában ki is merül. A további előrelépéshez viszont néhány fontos változásra volna szükség:
- jelentősebb piaci igény a ragadozó halakra - nem a pontyra mindenáron.
- búvóhelyekre a vízben és némileg növelt átlátszóságra (kisebb volumenű trágyázás). Ez hínáros(abb) vizeket és átalakított technológiát igényelne a halászok részéről. Az átlátszóság a látásra támaszkodó halak miatt mindenképpen fontos lenne (küsz, balin, süllő), de a búvóhelyek (hínár) miatt a madárkárok mérsékelhetőek lennének. És technológiai fegyelem is kellene, hogy az iszapolódást el lehessen kerülni. Sajnos ez a ponty termelésének csökkenésével járna, ezt nehéz békaként lenyeletni a halászokkal.
Update: közben a fenti helyen tovább bonyolódik a történet, "remek" kommentekkel.
